If you want to be my boy... - így kezdődött, és "I can get no Satisfaction..." így végződött. Mindenj ó ha a vége jó. Valóban. Megnyertük! Megyünk Tatára!
3 nap véres küzdelem (gondoljunk pl Mariann ujjára) után sikerült feljutnunk a csúcsra :) Gondoltátok volna ezt első nap? Persze , most könnyű azt mondani, hogy igen. :) De azért én bevallom, hogy nem gondoltam még akkor, hogy ennyire jók lehetünk:) De aztán mégis sikerült!
Először egy nagyszerű tánc, majd a sorversenyek, két lábon álltunk nyolcan (köszi Máté;)), fetrengtünk a fűben, és ittunk is természetesen. A kvíznél kicsit alulmaradtunk, köszönhetően annak, hogy nagyon jók voltunk az ivászatban :P
Na éés a főzés... fergetegesre sikerült :) Nem tudták a többiek, hogy vérbeli kollégistákkal állnak szemben, szószerint LEFŐZTÜK a többieket :)
Majd legutolsó nap, mikor már alig volt energiánk, megfuttattak minket az apró kilencedik kerületben. Csináltuk szorgosan a képeket, videókat, kértük a számlákat, jegyeket bérleteket :) És végül sikerült. And the winner iiissssss........ the SatisfactionTeam!! :)
Sikerült az, amiért 100 másik ember küzdött. Nekünk nyolcunknak sikerült!!
Ez felejthetetlen élmény mindenki számára. És reméljük Tata is az lesz!
Köszönjük CEN!! Vigyázz Tata, megyüüüüüüüüünk!!!
